Igen, jól olvasod. A tehenek, szarvasmarhák mind a mai napig befolyásolják az emberi kultúrát. Háztáji állatok, haszonállatok, szent állatok, elsődleges fogyasztók; ezek mind a tehenek.
Az összeesküvés, ami a hátunk mögött folyt, most a napvilágra került. A matriarchális társadalmakban dolgozó férfiak megelégelték a helyzetüket. És kihez fordulhattak volna, ha nem a földönkívüliekhez? Ekkor kezdték az űrlények – a világtörténelemben először – lopkodni a szarvasmarhákat. Évekig gyűjtötték őket, majd visszaküldték domesztikáltként. Így az állattartás elterjedésével könnyedén átalakíthatták a társadalmat patriarchálissá.
Akár így is lehetett volna, lehet, hogy így is volt. Az viszont a legtöbb kultúránál igaz, hogy valóban megváltozott a társadalmi berendezkedés az állattenyésztés megjelenésével. De miért? Szükségessé vált a saját tulajdon védelme mind a tolvajoktól, mind a vadállatoktól. Ahogyan egyre inkább háttérbe szorultak a társadalom nőtagjai, az öröklődés, a családfenntartás, a szokások, a törvénykezés is ezzel együtt változott.
Ezek a változások a világ bizonyos pontjain a mai napig nem mentek végbe. Dél- és Közép-Amerikában, és Ázsia keleti részein még mindig vannak olyan társadalmak, amelyeket nők irányítanak. A legtöbb vezetőség mégis patriarchális volt, és a nők emancipációja a 19.század elején kezdett kibontakozni. Innen rögös út vezetett a női tudósok, művészek, orvosok pozitív hatása, felfedezései irányába.
A nemzetközi nőnapot a nők iránti tiszteletből tartjuk számon. Ha másról nem is, a Móricz Zsigmond körtéri virágárusok jelenlétéből észrevehettétek. Ennek példájára 1999 óta nemzetközi férfinap is van (nov. 19). Ne felejtsük el egymást felköszönteni, mert „ez egy kiváló ötlet, ami a nemeknek egyensúlyt adhat”! (Ingeborg Breines)
Puskás Júlia
puskas.julia@nyuz.elte.hu